Csupa meglepetés az Ukrán főváros - a tipikus orosz építészet benyomása minimális, a hagymakupolás templomok lenyűgözőek, a kaják pedig zseniálisak! Nem éppen a "tipikus túristás-hely" - de talán ez volt a legjobb az egészben!

Három évvel ezelőtt már beruháztam egy Budapest-Kijev jegyre, de az aktuálisan kitört Krím-félszigeteki balhé és a fővárosi megmozdulások inkább az itthonmaradás felé döntötték a menjek-vagy maradjak kérdés mérlegét. Most, hogy a hírek sem az ukrán belső háborúiról harsognak és még a Wizz is baráti áron repked arra felé, újra nekifutottam a kérdésnek és 4 napos kirándulást szerveztem a Dnyeper folyót körül ölelő fővárosba.

A csütörtökön délután fél háromkor induló járatunk ukrán helyi idő szerint délután 5-kor landolt a Kijev Zhulyany Nemzetközi repülőtéren, így mire megszereztük a belépős pecsétünket az útlevelünkbe és kiértünk a repülőtér főépülete elé, jócskán be is sötétedett, így nagy városnézést az első napunkra már nem is terveztünk. Sajnos már az első pillanatban kiderült, hogy a Google Maps útvonaltervezőjével érdemes erős fenntartásokkal tömegközlekedést tervezni – 25 percet vártunk egy olyan buszra, aminek még híre sincs az airport közelében, mindezt a hazainál 8 fokkal hűvösebben, -6°C-ban. Végül egy hirtelen ötlettől vezérelve felpattantunk az első trolira, ami jött, majd pár megálló után a tervező is észbe kapott és prezentálta, hol érdemes majd átszállnunk (ahol nem mellesleg az elsőre javasolt járat ugyancsak nem létezik, cserébe néhány frissítés után már ajánl megfelelő opciókat is).

Mi hrivnyát még idehaza váltottunk az Oktogoni Exclusive Change-ben (kb. ez volt az egyetlen hely, ahol tartottak az ukrán valutából) darabjáért 12,7 Ft-ot fizetve. Nézve az aktuális árfolyamot, ha helyben váltottunk volna Euróról 11,9-re jött volna ki 1 UAH, és mivel előzetesen már felkészültünk abból, hogy szinte mindenhol lehet kártyával fizetni, nem nagyon akartunk a dupla váltással szórakozni csak hogy spóroljunk kb 100 Ft-ot.

Ha már bankkártya: bár a Forint-Euró feltöltés még banki középárfolyamon megy, mégis érdemes Revulot kártyát használni külföldön, hogy megússzuk a dupla banki tranzakció költségét. Nekem ez volt az első ország, ahol nálam volt a friss és ropogós Revolut-om, így olyan sokrétű tapasztalatom még nincs róla, mint az Utazgatok.hu-nak, ezért érdemes elolvasni ezt a posztot annak, aki gyakran jár nem Euro vagy Dollár övezetbe.

No de vissza az eredeti témához: Kijevben hihetetlen élmény tömegközlekedni! Minden van ebben a városban, amit egy budapesti közlekedésben ismerünk, ám mindez kiegészül egy minibusz szolgáltatással is, ami mindig tömve van, nagyon lepusztult de imádni való! Egy útra a metrón és a buszon/trolin/villamoson 8 UAH-ot kell fizetni, a mini buszokon 5 vagy 7 UAH egy út. Ha valaki hátul száll fel sem para: csatárláncba megy a pénz és a visszajáró az utas és a sofőr között! Annyira cuki! (Arról mondjuk ne beszéljünk, hogy míg itt mindenki segítőkész, a metrón simán fellöknek...) 

Erre a három éjszakára a VIP Hostel OK Hotel-t választottuk, mely kicsit kiesik ugyan a belvárostól, de a maga 13 ezer Ft/2 fő árával kimondottan baráti a 3 éjszakára.

A következő napot a város egyetlen siklójánál kezdtük, a Poshtova ploshcha megálló mellett. A Nyzhnia stantsiia-ról indulva a Verkhnia stantsiia-ig eljutva felbukkan előttünk a Dnyeper-folyó háttérben a Munincipal stranddal. A rövid szakasz végállomásánál tárul elénk a Szent Mihály-székesegyház a lenyűgöző kékségével és pompázó arany hagymakupoláival és az ortodox egyházra jellemző belső díszeivel. Érdemes pár percet elidőzni a templomban a vallást nem gyakorló utazónak is, építészetileg frenetikus! A teret átszelve értünk el a Szent Zsófia Katedrálishoz, mely előtt pandamacinak és kalóznak beöltözött helyi fiatalok próbálnak minket közös fénykép elkészítésére rávenni néhány hrivnyáért cserébe. Elég nehéz őket lerázni, de nem lehetetlen.

A katedrálist a hátunk mögött hagyva jutottunk el a Golden Gate-ig, mely a középkori város megerősített bejárata volt. A téren – mely egyes netes források szerint a helyiek legkedveltebb tere - van egy macska szobor is, mely minden jel szerint a helyiek és az ide látogató turisták kedvence – Pantyusha a tér melletti étterem állandó lakója, a személyzet és a vendégek kedvenc háziállata lett, míg egy tűzvész következtében elpusztult és a helyiek ezt a szobrot állították neki.

Ha már itt járunk, érdemes beugrani a „Drova” nevű étterembe a sarkon. A pincehelyiségben svédasztalos menükínálat van igencsak megfizethető áron: közel 50 féle ételből válogathatunk. A saláta – leves – sülthús – köret és desszert ára 1700 forintnyi hrivnya volt, az ízek tökéletesek, az adagok megfelelőek, a hely pedig teli van helyiekkel. Utóbb kiderült, ez a fajta étkezés kimondottan kedvelt a városban, utunk során többször ettünk hasonló elven működő éttermekben.

Bár látványban semmiben sem különbözik a többi metró-lejárótól, mégis érdemes elmenni az Arsenalna állomásra, hiszen a világ legmélyebb, 105 méterrel a földfelszín alatt fekvő állomásáról beszélünk. A felszínről két mozgólépcsőn keresztül jutunk le a Dnyeper miatt ilyen mélyre ásott alagútba.

Az Arsenalna-tól már csak pár megállót kell mennünk, hogy a Pecserszka Lavra-hoz érjünk, ami életem talán legfurcsább templomi élménye volt. A Kijevo-Pecherska lavra buszmegállónál tudunk jegyet venni a fallal körbezárt területre (30 UAH/fő) – ezért az árért szabadon sétálhatunk a városrészben és megnézhetjük az állandó kiállításokat és a barlangkolostort. Érdemes időt szakítani erre a megállóra: hatalmas terület tele szebbnél szebb épülettel! Ahogy belépünk a térre, a Great Lavra Bell torony fogad minket, ahonnan a kilátás tiszta időben frenetikus élmény lehet – bár mi az eleve erős fagyos szél miatt inkább kihagytuk a megmászását. Ide egyébként külön jegyet kell venni: 70 UAH/ fő az ára. A Cave feliratot követve jutunk el a Barlangkolostorhoz (a kaputól bő fél óra gyalog) ahol egy igazán szűk alagútrendszerben, gyertyával a kezünkben járkálhatunk a mumifikálódott szerzetesek között. Számomra igazán visszataszító volt, hogy a vallás gyakorlói egytől egyig végigcsókolták a múmiákat borító üvegeket – de persze kinek a pap, kinek a papné… Minden esetre érdemes végig kóstolni a mézkínálatot a helyi árusoknál és akár be is vásárolni belőle, ha nem csak kézipoggyásszal utazunk!

A Függetlenség tér természetesen kihagyhatatlan helyszíne egy kijevi utazásnak. A tér végén álló obeliszken feltűnnek az ukrán háborúkban életüket vesztett fiatal katonák képei, velük szemben pedig a háborús konfliktusról megemlékező kiállítás fogad minket, ráadásul a monumentum alatt egy több szintes pláza található ahol az éttermektől kezdve az európai márkákon keresztül minden megtalálható, amit csak szemnek s szájnak ingere. Na meg az éppen aktuális divatnak :) Érdemes innen kezdeni a sétát a Krescsatyik sétálóutcán, ahol jobbról-balról designer butikok, kulturális épületek, bankok és kormányzati épületek vesznek körül minket. Az utca végén a Bessarabsky piacon jobbnál jobb kaviárokat szerezhetünk be – elég jó áron.

Kijev annak ellenére, hogy egy majd’ 3 millió lakosú főváros, nagyon kevesen beszélnek (vagy mernek beszélni) angolul, így akiknek az orosz és a cirill betűk olvasása nem az erőssége, érdemes megfontolnia, hogy kiterjeszti mobilnetét a világra (én esetemben Telenor – Világnet, 500 MB kb. 3000 Ft – ennyi bőven elég néhány útvonaltervezésre és fordításra) vagy vesz egy helyi SIM kártyát – néha életmentő tud lenni a google fordító. Személy szerint én nagyon élhető városnak látom, egyszerre van jelen a modern nyugat és a balkáni káosz; az egyetlen negatív pedig az aktuális az időjárás volt, de ez már csak az én felkészületlenségem volt.

Árakban az ukrán főváros a hazainál valamennyivel olcsóbb, ha az élelmiszerboltok árait nézzük, az éttermek viszont jelentősen alacsonyabb árakon elérhetőek, mint itthon: a többfogásos étkezésekért 1000-1500 Ft-okat hagytunk ott. A cigi kb 400 Ft, a vodka még a duty free-ben is 1500/liter (a boltok polcain 4-500 Ft-ért már lehet jobb minőséget kapni). A ruhák forintra pontosan ugyanannyiba kerülnek mint itthon, ám a tömegközlekedés a nevetségesen olcsó kategória a maga 50-90 Ft-os jegyáraival. Kávézó minden ötméteren van és egy presszó 170-250 Ft-nyi hrivnya áron, egy cappucino vagy latte 300 forint körüli áron kapható – de a laktózmentes tejet sok helyen még hírből sem ismerik.